Az influenza pandémia Magyarországon

Magyarországon az influenza rendszeresen előforduló fertőző betegség, melyet az influenza vírusok okoznak. Emellett a téli hónapokban számos egyéb vírus is okoz légúti tünetegyüttest, köztük az RSV, adenovírusok, rhinovírusok és a humán coronavírusok is. Ezeket összefoglalóan influenza szerű megbetegedéseknek nevezzük. Az influenza vírusok rendszeresen kisebb-nagyobb járványokat idéznek elő főleg a téli hónapokban. Majdnem
minden évben megjelennek új, az előző években előfordulóktól kismértékben különböző influenza vírusok, amelyek a fogékony személyeket képesek megbetegíteni. Ezt nevezzük szezonális influenzának.

A pandémiás influenza ettől különbözik. Az influenza pandémia ugyanis egy teljesen új influenza A vírus terjedésének a következménye, amelyre jellemző, hogy nem kismértékben, hanem lényegesen különbözik a korábban előforduló influenza vírusoktól.


Éppen ezért az új vírusfertőzéssel szemben mindenki fogékonnyá válik. Világjárvány akkor alakul ki, amikor egy új influenza vírus képes lesz emberről emberre gyorsan és tartósan terjedni. A koronavírusok egyes típusai hasonlóan az influenza A egyes típusaihoz, állatok betegítenek meg. Az állatról emberre terjedést zoonózisnak nevezzük. előfordulhat mutáció
következtében, hogy a kezdetben csak állatról emberre terjedő vírusban új tulajdonságok alakulnak ki, amik által képes lesz már emberről emberre is fertőzni. Így a koronavírusok esetében is megjelenhet egy olyan új vírus, mellyel szemben a teljes lakosság fogékony.


A körülmények ma is adottak egy új, pandémiás potenciállal rendelkező vírus kialakulására. Egy bekövetkező világjárvány nemcsak az egészségügy, hanem a nemzetgazdaság valamennyi egyéb szektorára is súlyos hatásokat tud gyakorolni.

A pandémiára való felkészülés azon alapul, hogy megfelelő tervezéssel, és összehangolt hatékony intézkedésekkel várhatóan megfékezhető a világjárvány, és jelentősen csökkenthetők a káros következmények mind egészségügyi, mind pedig gazdasági és infrastrukturális vonatkozásban.

Vállalkozás pandémia idején

A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a működés, termelés, szolgáltatás folyamatos biztosítása. A szervezetnek a változó környezethez történő alkalmazkodása során alapvető feladata az üzemfolytonosságot veszélyeztető tényezők feltárása, a negatív hatások minél teljesebb körben történő kivédése, és a gazdasági károk minimalizálása. Vállalkozásunk szeretné felhívni a gazdálkodó szervezetek vezetőinek a figyelmét arra, hogy egy pandémia kapcsán kialakuló helyzet várhatóan túllépi a krízishelyzetek kezelésére vonatkozó, valamint az üzletfolytonossági tervezésük jelenlegi kereteit, éppen ezért további részletes tervezést igényel.

A Safety and More elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodó szervezetek számára egy esetleges világjárványra történő felkészülésben, rávilágítson a szervezet által mérlegelendő kérdések széles körére a pandémia során, illetve azt követően, továbbá eszközként szolgáljon a gazdálkodó szervezet pandémiás tervének elkészítésében.
A tervezés során az alapvető cél a nemzetgazdaság működéséhez szükséges kritikus hazai termelő kapacitás és szolgáltatásrendszer fenntartása pandémia idején.

Pandémiás terv – ütemezett kríziskezelés

Abban már nincs semmi új információ, hogy egy pandémia nemcsak a mindennapjainkat rendezi át, de a gazdaságra is jelentős hatással bír. A pandémiás terv elsődleges célja, hogy az adott szervezet a járvány idején is zavartalanul és folyamatosan tudja végezni tevékenységét. 

A pandémia azt a járványt jelenti, amely nagy területre, több kontinensre kiterjed. A gazdálkodó szervezetek szempontjából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerőhiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható napi munkafolyamatokat. Ahhoz, hogy egy világjárvány esetén is folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, előre fel kell készülni, összehangolt cselekvési tervet kell készíteni. 

A legnehezebb feladat a tervezés során annak megbecslése, hogy mennyi ideig tarthat a járvány, mennyi munkavállalót érinthet. A hatósági intézkedések szintén előre meghatározott lépések mentén, pandémiás terv alapján történnek. 

A WHO és a hazai pandémiás tervek alapján javasolt, hogy minimálisan 10-15 hetes időszakra vonatkozóan tervezzünk. 

A pandémiás tervezés fontossága

A gazdálkodó szervezetek szempontbójából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerő hiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható, napi munkavégzést: a folyamatos termelést, a szolgáltatást és az ügyintézést. Ahhoz, hogy pandémia idején folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, összehangolt cselekvési terv szükséges.

A pandémia abban különbözik az egyéb nem járványügyi, ám ugyancsak tervezést igénylő nem várt eseményektől, hogy azoknál időben jobban elhúzódó, és összességében súlyosabb következményekkel járó krízisre kell számítani. A munkahelyi hiányzások mértéke és a hatás súlyossága függ a szervezet nagyságától, a munkavégzés típusától és a munkaerő összetételétől. A szervezet átvilágítása és önértékelése ezért a pandémiára való felkészülés fontos alapfeltétele.

A pandémiás tervek alapvető tartalmi követelményei

Mit célszerű tartalmaznia a pandémiás tervnek:

Határozzuk meg a felelősségi köröket. Kinek milyen jogosultsága van, miről dönthet a krízishelyzetben. Ki az, aki ellátja a járványügyi feladatokat, figyeli és összegyűjti az aktuális információkat, hatósági intézkedéseket, kapcsolatot tart a beszállítókkal, partnerekkel, szakmai szervezetekkel. Ez a felelős lesz az is, aki értesíti a munkatársakat az aktuális intézkedésekről.

  • Fel kell tárni a gazdálkodó szervezet működésének sérülékeny, kritikus pontjait és a folyamatos működést veszélyeztető tényezőket.
  • Meg kell becsülni a részleges vagy teljes működéskiesés következményeit rövid, közép és hosszú távon is. Érdemes üzleti terveket készíteni a feltételezett eshetőségekre.
  • Azonosítani kell azokat a munkaköröket, ahol a leginkább kitett a fertőzésveszélynek a munkavállaló.
  • Meg kell határozni azt a létszámot, ami a minimálisan fenntartható működéshez szükséges.