A pandémiás tervezés fontossága

A gazdálkodó szervezetek szempontbójából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerő hiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható, napi munkavégzést: a folyamatos termelést, a szolgáltatást és az ügyintézést. Ahhoz, hogy pandémia idején folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, összehangolt cselekvési terv szükséges.

A pandémia abban különbözik az egyéb nem járványügyi, ám ugyancsak tervezést igénylő nem várt eseményektől, hogy azoknál időben jobban elhúzódó, és összességében súlyosabb következményekkel járó krízisre kell számítani. A munkahelyi hiányzások mértéke és a hatás súlyossága függ a szervezet nagyságától, a munkavégzés típusától és a munkaerő összetételétől. A szervezet átvilágítása és önértékelése ezért a pandémiára való felkészülés fontos alapfeltétele.

Egészségügyi válsághelyzet – jogszabályi változások!

Az új tervezet szerint a kormány akkor rendelhet el egészségügyi válsághelyzetet, ha: 

  • nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
  • az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be.

Az országos tiszti főorvos figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, amennyiben a válsághelyzet feltételei már nem állnak fenn, kezdeményezi az erre vonatkozó kormányrendelet visszavonását.

Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet legfeljebb hat hónapig maradhat hatályban, kivéve ha azt a kormány meghosszabbítja. Ezt indokolt esetben teheti meg, ha a válsághelyzet elrendelésének feltételei még mindig fennállnak.

Válsághelyzetet az egész országra, vagy annak bármely területére elrendelhet a kormány, illetve működtetheti az operatív törzset.