Egészségügyi válsághelyzeti terv – milyen a jó terv?

Sokszor tapasztaljuk, hogy a tervkészítés az intézmények számára egy megterhelő többletfeladat. A feladat szakértőnek történő delegálása jó megoldás lehet, de a gyakorlatban inkább kényszer megoldások születnek.

Az alábbi szempontok alapján Ön is felmérheti, hogy intézményének terve használható és működőképes-e.

A tervvel kapcsolatos általános követelmények:

  1. a tervnek áttekinthetőnek, egyértelműnek, reálisan végrehajthatónak kell lennie;
  2. az egyes feladatok végrehajtására tervezett időnormákat határozzuk meg;
  3. tartalmazzon alternatív megoldásokat, térjen ki szükségmegoldások lehetőségére;
  4. egyértelműen határozza meg a felelősségi, az alá- és fölérendeltségi kapcsolatokat, az irányítási szinteken az elsődleges és másodlagos helyetteseket is meg kell jelölni;
  5. 12 órás műszakot és legalább egy váltást figyelembe véve kell meghatározni a tervben szereplő feladatok végrehajtásához szükséges személyi állomány létszámát, valamint szakmai összetételét;
  6. tartalmazza a külső szervekkel való kapcsolattartás, a lakosság és a média tájékoztatása, valamint a belső információáramlás legfontosabb szabályait;
  7. ahol indokolt – elsősorban fekvőbeteg-intézeteknél, szükségkórházaknál – tervezni kell a feladatok végrehajtásához szükséges műszaki feltételek, a gazdasági, logisztikai háttér biztosításának módját;
  8. meg kell határozni a terv karbantartásának, a változásokat követő aktualizálásának gyakoriságát, felelősét.

FONTOS! A terv elkészítéséért a kötelezett egészségügyi szolgáltató vezetője felel!

A pandémiás tervezés fontossága

A gazdálkodó szervezetek szempontbójából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerő hiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható, napi munkavégzést: a folyamatos termelést, a szolgáltatást és az ügyintézést. Ahhoz, hogy pandémia idején folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, összehangolt cselekvési terv szükséges.

A pandémia abban különbözik az egyéb nem járványügyi, ám ugyancsak tervezést igénylő nem várt eseményektől, hogy azoknál időben jobban elhúzódó, és összességében súlyosabb következményekkel járó krízisre kell számítani. A munkahelyi hiányzások mértéke és a hatás súlyossága függ a szervezet nagyságától, a munkavégzés típusától és a munkaerő összetételétől. A szervezet átvilágítása és önértékelése ezért a pandémiára való felkészülés fontos alapfeltétele.