A kiégés járványként terjed – Ön hogyan lehet immunis?

Talán kimondhatjuk, hogy a kimerültség, túlterheltség, stressz, egyre több embernél okoz kiégést, amely már a munkára és a magánéletre is hatással lehet. Jó hír, hogy tudatos tervezéssel és gyakorlással tehetünk ellene.

https://www.hrportal.hu/hrblog/eureka-games/a-kieges-jarvanykent-terjed—-te-hogyan-lehetsz-immunis__63_-20191120.html

A home office előnyei

Az utóbbi hónapok kutatásai szerint a home office-ban végzett munka ugyanolyan vagy magasabb hatékonyságú mint a hagyományos irodai munkavégzés. Ez még akkor is igaz, ha az átállás nem saját akaratból, hanem kényszer megoldásból született.

Előnyök

Időt, pénzt, energiát spórolnánk, valamint a környezetszennyezést is jelentősen lecsökkenthetnénk, ha (amennyiben lehetséges) otthonról dolgoznánk, ugyanis nem pazarolnánk minden nap az időnket a munkahely és otthon közötti utazással. Ha autóval vagy tömegközlekedési eszközökkel járunk dolgozni, pénzt takarítanánk meg, ha pedig gyalog, akkor minimum időt; ezt pedig még több munkával, esetleg pihenéssel tölthetnénk reggel, a többletenergia pedig hozzájárul a hatékonyabb munkavégzéshez. Bloom egy komoly kutatást végzett Sanghajban egy nagy csoporttal, akik otthonról kezdtek el dolgozni, illetve egy másik csoporttal, akik bejártak a munkahelyeikre. Ott átlagban 80 percet töltöttek naponta utazással, de Amerikában az átlag például 54 perc.
Otthon nem kell 8–10 órán át egy helyben ülnünk, és akkor is elfoglaltnak tűnni, amikor épp van egy szabad félóránk. Tudjuk, hogy mennyi időnk van a munkánk elvégzésére, ezt az időt pedig úgy osztjuk be, ahogy szeretnénk. Két feladat elvégzése között pedig számtalan lehetőségünk van a felfrissülésre.
Bloom szerint sokkal kevesebb otthon az olyan inger, amely elterelné a figyelmünket. Mielőtt bárkiből előtörne a felháborodás, ez abban az esetben érvényes, illetve akkor hatékonyabb az otthoni munkavégzés, ha ehhez megfelelő külön kis helyiségünk van – a hálószoba pedig nem számít annak. Egy munkavégzésre kialakított otthoni környezet erőteljesebb fókuszt jelent, mint a munkahelyi nyílt tér. A Bloom által kutatott csoport több tagja is kiemelte, kedvelik azt, hogy saját tetszésük, stílusuk szerint alakíthatják ki ezt a környezetet, nem kell az általános vállalati berendezkedéshez igazodni. A testreszabás által pedig barátságosabbá válik a hely, ez pedig a munkakedvet is növeli.
A home office a vállalatok számára is tartogat előnyöket. Új munkaerő keresésekor mondhatni egy új világot nyit meg a munkáltatók számára, hiszen ha nem kell napi rendszerességgel bejárni a munkahelyre, a városon kívül is kereshetnek potenciális alkalmazottakat, a választék tehát sokkal szélesebbé válik. Egy vállalat működtetéséhez az otthoni munkavégzésnek köszönhetően kevesebb helyre van szükség, nem kell hatalmas irodaházakat kibérelni, tehát a vállalat is pénzt takarít meg.
Bloom kutatásából az is kiderült, hogy fele annyian mondtak fel azok közül, akik otthon dolgoztak, mint azok, akik bejártak munkahelyeikre. Akiket nem köt annyira helyhez az állásuk, ritkábban mondanak fel. A két csoport közül az otthonról dolgozók 13 százalékkal voltak produktívabbak, mint a székhelyen dolgozók.

Krízishelyzetben

Bloom megjegyezte azt is, hogy ami most történik a járvány alatt, egyáltalán nem az ideális home office-t takarja, és egyáltalán nem biztos, hogy olyan produktív és hatékony, mint az előre betervezett otthoni munka. Most ugyanis kényszerből, egyik napról a másikra kellett rengetegen váltsanak, úgy, hogy valószínűleg a legtöbb esetben ehhez nem is volt meg, és nincs is meg a megfelelő otthoni környezet. Ahogyan dr. Székedi Levente szociológus fogalmazott, a változásokhoz megfelelő infrastruktúrára van szükség, mindehhez pedig időre. Nem csoda tehát, ha most az otthoni munkavégzésre kényszerült személyek, azt gondolják, butaság az egész, hiszen a home officeban rengeteg minden eltereli a figyelmünket, nehéz megtalálni a legkényelmesebb pontot a lakásban, és a gyerekek is bezavarhatnak. Hiszen az az ideális eset, ha az infrastruktúra már megvan.
A kényszerhelyzet azonban így is sokaknak hozta meg a kedvét ahhoz, hogy lehetőség szerint így is folytassák munkájukat a világjárvány eltűnése után is, amely tagadhatatlanul hatást gyakorol az élet eme területére is.

(Forrás: 9 Benefits of Working from Home, According to Experts, builtin.com).

UNIÓS IRÁNYMUTATÁS – COVID19: VISSZATÉRÉS A MUNKAHELYRE 2.

A COVID19-világjárvány az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a társadalmaknak és a vállalkozásoknak szembe kell nézniük. E kihívás leküzdése csak akkor lehetséges, ha együtt dolgozunk a betegség terjedésének megállításán, és biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítunk mind az otthoni távmunkázók, mind a szokásos munkahelyükre visszatérők számára.

A munkavállalók bevonása

Az, hogy a munkavállalók és képviselőik részt vegyenek a munkahelyi egészség és biztonság kezelésében, nemcsak a siker egyik alapfeltétele, hanem egyben jogi kötelezettség is, még akkor is, ha a munkavállalók, valamint a lakosság körében magas szintű bizonytalanság és szorongás.

Fontos a munkavállalók bevonása a kockázatok értékelésébe és a válaszlépések kidolgozásába.

Biztosítani kell, hogy a kölcsönzött munkavállalók és a vállalkozók ugyanazokhoz az információkhoz férjenek hozzá, mint a közvetlen alkalmazottak.

A betegségen átesett munkavállalókról való gondoskodás

Azok a személyek, akik súlyosan megbetegedtek, azután is különös figyelmet igényelhetnek, hogy munkavégzésre alkalmasnak nyilvánították őket.

Előfordulhat, hogy az ilyen munkavállalók munkavégzését a helyzethez kell alakítani, és szabadságra lehet szükségük az elrendelt fizioterápia miatt. Azok a munkavállalók, akiket az intenzív osztályon kellett kezelni, sajátos kihívásokkal küzdhetnek. A munkába való visszatérésük módjáról és időzítéséről a munkavállaló orvosának, valamint adott esetben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell tanácsot adnia:

  • Izomgyengeség. Ez annál súlyosabb lehet, minél hosszabb időt töltött valaki az intenzív osztályon. A csökkent izomkapacitás például légzőszervi panaszokban is megmutatkozhat.
  • Memória- és koncentrációs zavarok. Ezek a panaszok gyakran csak idővel alakulnak ki. Miután az érintett újra munkába állt, gyakran nem ismerik fel a tüneteket. A munkahelyen megfigyelhető tünetek közé tartoznak a memória- és koncentrációs zavarok, a feladatok kielégítő ellátása terén mutatkozó nehézségek, valamint a rosszabb problémamegoldó készségek. Ennélfogva fontos ezekre odafigyelni, ha tudjuk, hogy valakit az intenzív osztályon kezeltek.
  • A kezelés és a munkába állás közötti hosszú idő. Az intenzív osztályra kerülő betegek negyedénél vagy harmadánál problémák alakulhatnak ki kortól függetlenül. A betegek nagyjából felének egy évre van szüksége, mielőtt újra munkába állhatna, és előfordulhat, hogy egyharmaduk sosem tér vissza.

A kérdéseket érzékenyen kell kezelni, és tiszteletben kell tartani a munkavállalók magánélethez és titoktartáshoz fűződő jogát.

Tervezés és ismeretszerzés a jövővel kapcsolatban

Ahhoz hasonlóan, ahogyan egyes országok bizonyos ágazatokban korlátozták legelőször a munkát – általában először az oktatást, a szabadidős tevékenységeket és a szórakoztatóipart, végül pedig az ipart és az építőipart függesztették fel –, az intézkedések lazítását követően a munkába való visszatérés is hasonló ütemű lehet, csak fordított sorrendben.

A vállalkozások készíthetnek olyan ellenőrző listát, amelynek a segítségével felkészülhetnek az ilyen jellegű jövőbeli eseményekre.

Azok a vállalkozások, amelyek első alkalommal használták a távmunkát, fontolóra vehetik, hogy azt korszerű, hosszú távú munkamódszerként is bevezessék. A Covid19-világjárvány keretében szerzett tapasztalatok beépíthetők távmunka-szabályzatok vagy -eljárások kidolgozásába, illetve a meglévő szabályzatok átdolgozásába.

A Covid19-járvánnyal kapcsolatban nyomasztóan sok információ láthat napvilágot, és nehéz lehet különbséget tenni a megbízható és pontos, valamint a homályos és félrevezető adatok között. Mindig ellenőrizze, hogy az információk eredeti forrása elismert és minősített szolgáltató-e.

Forrás: EU Osha