Az influenza pandémia Magyarországon

Magyarországon az influenza rendszeresen előforduló fertőző betegség, melyet az influenza vírusok okoznak. Emellett a téli hónapokban számos egyéb vírus is okoz légúti tünetegyüttest, köztük az RSV, adenovírusok, rhinovírusok és a humán coronavírusok is. Ezeket összefoglalóan influenza szerű megbetegedéseknek nevezzük. Az influenza vírusok rendszeresen kisebb-nagyobb járványokat idéznek elő főleg a téli hónapokban. Majdnem
minden évben megjelennek új, az előző években előfordulóktól kismértékben különböző influenza vírusok, amelyek a fogékony személyeket képesek megbetegíteni. Ezt nevezzük szezonális influenzának.

A pandémiás influenza ettől különbözik. Az influenza pandémia ugyanis egy teljesen új influenza A vírus terjedésének a következménye, amelyre jellemző, hogy nem kismértékben, hanem lényegesen különbözik a korábban előforduló influenza vírusoktól.


Éppen ezért az új vírusfertőzéssel szemben mindenki fogékonnyá válik. Világjárvány akkor alakul ki, amikor egy új influenza vírus képes lesz emberről emberre gyorsan és tartósan terjedni. A koronavírusok egyes típusai hasonlóan az influenza A egyes típusaihoz, állatok betegítenek meg. Az állatról emberre terjedést zoonózisnak nevezzük. előfordulhat mutáció
következtében, hogy a kezdetben csak állatról emberre terjedő vírusban új tulajdonságok alakulnak ki, amik által képes lesz már emberről emberre is fertőzni. Így a koronavírusok esetében is megjelenhet egy olyan új vírus, mellyel szemben a teljes lakosság fogékony.


A körülmények ma is adottak egy új, pandémiás potenciállal rendelkező vírus kialakulására. Egy bekövetkező világjárvány nemcsak az egészségügy, hanem a nemzetgazdaság valamennyi egyéb szektorára is súlyos hatásokat tud gyakorolni.

A pandémiára való felkészülés azon alapul, hogy megfelelő tervezéssel, és összehangolt hatékony intézkedésekkel várhatóan megfékezhető a világjárvány, és jelentősen csökkenthetők a káros következmények mind egészségügyi, mind pedig gazdasági és infrastrukturális vonatkozásban.

Vállalkozás pandémia idején

A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a működés, termelés, szolgáltatás folyamatos biztosítása. A szervezetnek a változó környezethez történő alkalmazkodása során alapvető feladata az üzemfolytonosságot veszélyeztető tényezők feltárása, a negatív hatások minél teljesebb körben történő kivédése, és a gazdasági károk minimalizálása. Vállalkozásunk szeretné felhívni a gazdálkodó szervezetek vezetőinek a figyelmét arra, hogy egy pandémia kapcsán kialakuló helyzet várhatóan túllépi a krízishelyzetek kezelésére vonatkozó, valamint az üzletfolytonossági tervezésük jelenlegi kereteit, éppen ezért további részletes tervezést igényel.

A Safety and More elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodó szervezetek számára egy esetleges világjárványra történő felkészülésben, rávilágítson a szervezet által mérlegelendő kérdések széles körére a pandémia során, illetve azt követően, továbbá eszközként szolgáljon a gazdálkodó szervezet pandémiás tervének elkészítésében.
A tervezés során az alapvető cél a nemzetgazdaság működéséhez szükséges kritikus hazai termelő kapacitás és szolgáltatásrendszer fenntartása pandémia idején.

Hogyan készítsünk válságkommunikációs tervet?

válságkommunikációs terv meglétét kötelezővé kellene tenni, mint például a tűzvédelmi tervet vagy házipénztár kezelési szabályzatot, hiszen nagyon hasznos segítséget ad egy valós válsághelyzet esetén. Ennek ellenére a magyar cégek töredékénél van válságkommunikációs terv. Nézzük, hogyan készítsünk válságkommunikációs tervet!

Ha voltunk már abban a helyzetben, hogy derült égből villámcsapásként kellett kezelnünk egy kellemetlen helyzetet, amelynek során ráadásul átéltük, hogy feleslegesen sérült a vállalatunk reputációja, nem fogunk kételkedni többet a terv szükségességében.

A válságkommunikációs terv készítésének munkafolyamata

A tervkészítés döcögős rutin egy csomó cégnél: végtelen egyeztetések és számos kidobottnak tűnő munkaóra  kerül bele a tervkészítési folyamat során egy-egy tervbe, ráadásul a napi fontosnak tűnő, azonnali feladatoktól vonja el a kollégákat. A válságkommunikációs terv egy olyan vezérfonal, mely hatékonyan segíti a válságkommunikáció folyamatát. Mivel minden kommunikációs válsághelyzet más és más, képtelenség kidolgozni minden lehetséges veszélyhelyzetre vonatkozóan. Általában érdemes egy konkrét válságszituációra kidolgozni (pl. egy gyártóüzemnek a termékvisszahívás kommunikációjára).

Nem elég nekünk tudni, hogy szükségünk van egy tervre, meg kell győzzük a főnökünket, munkatársainkat is erről. Érdemes egy-egy vezetőségi értekezleten felvetni néhány kérdést:

  • Mennyi időbe telne, hogy a teljes vezetőség egy szombat délutáni riasztás esetén a telephelyre érkezzen?
  • Válság esetén hogyan és mennyi időn belül tudunk kapcsolatba lépni az egyes érdekcsoportokkal (pl. beszállítókkal, TOP 10% üzleti partnerrel, konkurens cégek ügyvezetőivel?

Vajon tudnánk-e azonnal reagálni egy éles kommunikációs válsághelyzetben?!

A válságkommunikációs terv létrehozásába minden szakterület képviselőjét be kell vonni.  A kríziskommunikációs terv készítésében külsős szakértő bevonható, de a belsős munkatársak együttműködése nélkül nem lehetséges használható  és valós segítséget nyújtó tervet készíteni. Sose feledjük, a terv akkor lesz működőképes és működtethető, ha maguk az érintettek hozzák létre.


A pandémiás tervezés fontossága

A gazdálkodó szervezetek szempontbójából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerő hiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható, napi munkavégzést: a folyamatos termelést, a szolgáltatást és az ügyintézést. Ahhoz, hogy pandémia idején folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, összehangolt cselekvési terv szükséges.

A pandémia abban különbözik az egyéb nem járványügyi, ám ugyancsak tervezést igénylő nem várt eseményektől, hogy azoknál időben jobban elhúzódó, és összességében súlyosabb következményekkel járó krízisre kell számítani. A munkahelyi hiányzások mértéke és a hatás súlyossága függ a szervezet nagyságától, a munkavégzés típusától és a munkaerő összetételétől. A szervezet átvilágítása és önértékelése ezért a pandémiára való felkészülés fontos alapfeltétele.