Ételminta eltételére vonatkozó előírások

1. Közétkeztetésben, valamint rendezvényi étkeztetés során napi 29 adag fölött valamennyi ételféleségből külön legalább 100 gramm ételmintát, a 3. pont szerinti tárolóedénybe csomagolva, 72 órán át 0 és +5 °C közötti hőmérsékletű hűtőtérben meg kell őrizni.
2. Az ételmintát a tálalás vagy étkeztetés végén kell tárolóedénybe vagy csomagolásba helyezni.


3. Ételmintához olyan tiszta, mikrobiológiai és kémiai szempontból megfelelő tárolóedény vagy csomagolás használható, amely nem okozhatja az ételminta szennyeződését, és a tárolás során biztosítja az ételminta szennyeződéstől való védelmét.
4. A tárolóedényt vagy a csomagolást úgy kell lezárni és jelölni, hogy annak tartalma a zárás és a csomagolás látható megsértése nélkül ne legyen manipulálható.
5. Az ételminta jelölése tartalmazza az étel megnevezését, a mintavevő személy nevét és a mintavétel időpontját óra, perc pontossággal.
6. A főzőkonyhával azonos telephelyen belüli tálalókonyhán nem szükséges külön ételmintát eltenni.
7. Más élelmiszer-vállalkozótól, illetve telephelyről származó, a végső fogyasztónak eredeti csomagolásban kiadott termékek ételmintája a termék nevének, előállítójának vagy forgalmazójának, és a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági ideje lejárati napjának és – amennyiben van – tételazonosító jelölésének rögzítésével helyettesíthető.
8. Tilos az ételmintán bármilyen utólagos kezelést végezni, amely a mikrobaszámot vagy a minta összetételét megváltoztathatja.

Az influenza pandémia Magyarországon

Magyarországon az influenza rendszeresen előforduló fertőző betegség, melyet az influenza vírusok okoznak. Emellett a téli hónapokban számos egyéb vírus is okoz légúti tünetegyüttest, köztük az RSV, adenovírusok, rhinovírusok és a humán coronavírusok is. Ezeket összefoglalóan influenza szerű megbetegedéseknek nevezzük. Az influenza vírusok rendszeresen kisebb-nagyobb járványokat idéznek elő főleg a téli hónapokban. Majdnem
minden évben megjelennek új, az előző években előfordulóktól kismértékben különböző influenza vírusok, amelyek a fogékony személyeket képesek megbetegíteni. Ezt nevezzük szezonális influenzának.

A pandémiás influenza ettől különbözik. Az influenza pandémia ugyanis egy teljesen új influenza A vírus terjedésének a következménye, amelyre jellemző, hogy nem kismértékben, hanem lényegesen különbözik a korábban előforduló influenza vírusoktól.


Éppen ezért az új vírusfertőzéssel szemben mindenki fogékonnyá válik. Világjárvány akkor alakul ki, amikor egy új influenza vírus képes lesz emberről emberre gyorsan és tartósan terjedni. A koronavírusok egyes típusai hasonlóan az influenza A egyes típusaihoz, állatok betegítenek meg. Az állatról emberre terjedést zoonózisnak nevezzük. előfordulhat mutáció
következtében, hogy a kezdetben csak állatról emberre terjedő vírusban új tulajdonságok alakulnak ki, amik által képes lesz már emberről emberre is fertőzni. Így a koronavírusok esetében is megjelenhet egy olyan új vírus, mellyel szemben a teljes lakosság fogékony.


A körülmények ma is adottak egy új, pandémiás potenciállal rendelkező vírus kialakulására. Egy bekövetkező világjárvány nemcsak az egészségügy, hanem a nemzetgazdaság valamennyi egyéb szektorára is súlyos hatásokat tud gyakorolni.

A pandémiára való felkészülés azon alapul, hogy megfelelő tervezéssel, és összehangolt hatékony intézkedésekkel várhatóan megfékezhető a világjárvány, és jelentősen csökkenthetők a káros következmények mind egészségügyi, mind pedig gazdasági és infrastrukturális vonatkozásban.

A lépcsőházban elhelyezett növények

A lépcsőházban növények elhelyezése megengedett (pl.: a folyosón), amennyiben a menekülési szélességet nem csökkenti a szükséges mérték alá.

Az, hogy mekkora a biztonságos  menekülési útvonal, tűzvédelmi szakember tudja megállapítani, adott lakóépületre vonatkozóan. A növényeket nem lehet asztalra, bútorra, olyan tárgyakra elhelyezni, melyek ettől függetlenül sem lehetnének a folyosón. Az engedélyezett virágtartókat megfelelő módon rögzíteni kell. Jellemző, hogy a lépcsőkarok szélessége és a lépcsőpihenők nagysága nem teszi lehetővé a virágok elhelyezését a lépcsőházban.

Tűzvédelmi megfelelőség vagy vagyonvédelem?

A lakóépületek menekülési útvonalán a vagyonvédelmi rácsok alkalmazása alapvetően nem tilos, de csak bizonyos szabályok betartásával engedélyezett.

Gyakorlati tanácsok az elhelyezésre és nyitásra

A lakásajtók befelé nyílnak, ez nem véletlen. A lakásajtókra szerelt rácsok viszont kifelé. Ügyelni kell tehát arra, hogy a rács nyitott állapotban ne szűkítse le a menekülési útvonalat. Az a megfelelő, ha teljesen nyitott állapotban a falsíkjában van.

Folyosószakaszt lezáró vagyonvédelmi rács rányilik a menekülési útvonalra, a lépcsõ elé.

Amennyiben nem közvetlenül a lakásajtón helyezünk el rácsot, hanem folyosószakaszt zárunk le, azzal ugyanúgy menekülési útvonalat zárunk le. Mivel közös területről van szó, a közös képviselő, illetve a gondnok bejárását biztosítanunk kell, kulcsot kell adnunk hozzá. A lépcsőházak közötti, menekülésre szolgáló átjárók kulcsra zárása életvédelmi okokból nem javasolt.

Biztonsági ajtó – egy másik lehetőség

Egy esetleges tűzeset során a tűzoltók munkáját nehezíti, lassítja, a sok felszerelt rács, melyek erőszakos kinyitása felesleges időveszteség. A lakók számára a menekülés során stresszhelyzetben, korlátozott látási viszonyok között a kijutás is nehezebb. A lakásoknál vagyonvédelmi és tűzvédelmi szempontból is hatékonyabb a biztonsági ajtó alkalmazása.

Amennyiben mégis vagyonvédelmi rács felszerelése mellett dönt, egyeztessen közös képviselőjével és mindenképp konzultáljon tűzvédelmi szakemberrel. A legjobb megoldás, ha a társasháznak állandó tűzvédelmi megbízottja van.

Legionella kockázatbecslés

Rendeleti előírás, hogy „a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról” szóló 49/2015 (XI. 6.) EMMI rendeletben (továbbiakban rendelet) rögzített fő szabályoknak, előírásoknak megfelelő intézkedések gyakorlati megvalósítása a munkahelyeken rendben megtörténjen.  A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előirásokról szóló 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet előirásai 2016. február 4-től hatályosak.

A rendelet 9.§ (2) és (3) pontja rögzíti, hogy a fokozott Legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben el kell végezni a kockázatbecslést és a kockázatcsökkentést.

A Legionella baktérium jellemzően épített vizes környezetekben szaporodik. Növekedésüket a 20- 50°C-os vízhőmérséklet segíti elő. 20°C alatt jellemzően nem szaporodnak, de nyugvó fázisban túlélnek és amikor a vízhőmérséklete eléri a megfelelő szintet, újra szaporodni kezdenek. A Legionella baktériumok 60 °C felett elpusztulnak. Szaporodásukhoz különböző tápanyagokat igényelnek, amelyek a vízrendszerekben megtalálható mikroorganizmusok a vízvezetékrendszerben kiülepedő anyagok vagy korróziós termékek. A használati meleg víz rendszer belsejében található biofilm a lerakodásokkal (üledék, iszap, vízkő és rozsda) együtt a Legionella baktériumok megtapadásához és nagyobb ellenálló képességéhez is hozzájárul. A Legionella fertőzést a baktériumot tartalmazó finom vízpermet (aeroszol) okozza. Légúti megbetegedést okoz, amelynek legsúlyosabb formája magas halálozási arányú tüdőgyulladás. A legnagyobb kockázatot a nagy épületek használati meleg víz rendszere, központi légkezelő-rendszere, a levegőztetett meleg vizű medencék, de fertőzés forrása lehet a fogaszati kezelőegység víz keringető rendszere, a hidroterápiás kezelő, párasító/légkondicionáló rendszer is.

Vállalkozásunk elkészíti az Ön egysége számára a legionella kockázatelemzés szakszerű kiépítését a fenti rendeletek alapján.

A legionella elemzés során az alábbi feladatokat végezzük el:

  1. Tájékozódás, információgyűjtés a munkahelyi feltételekről, szerződéskötés.
  2. Személyes találkozás során a legionella előfordulási valószínűség feltérképezése, a kockázatok és tényezők áttekintése, egyeztetése. A személyes találkozáshoz szükséges az adott helyszín meleg vízzel, víztartályokkal, kazánokkal, medencékkel kapcsolatos szaktudással bíró műszaki szakember jelenléte.
  3. A műszaki paraméterek begyűjtése.
  4. A kockázatot jelentő hiányosságok feltárása, javaslattétel a kockázatok mérséklésére.
  5. A legionella kockázatelemzés dokumentáció postai úton történő átadása a Megrendelő részére.

Otthon is történhet baleset!

Otthon is történhet baleset! címet viseli a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott képregény sorozat 6. része.

A koronavírus okozta veszélyhelyzet köré épített történet szerint Anna egész családja otthon van, apa dolgozik, anya főz, Anna pedig online matek órán vesz részt. A baj a konyhában történik meg, telefonálás közben a tűzhelyen magára hagyott serpenyőből felcsapnak a lángok…

https://www.langlovagok.hu/dat/letoltes/2020/mabisz_kepregeny-6-resz.pdf