Egy világ járvány következményei – Elkerülhető lett volna?

A következő hetek világszerte a második negyedéves GDP-adatok bűvöletében telnek majd, várhatóan folyamatosan jönnek a rosszabbnál rosszabb statisztikák a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól. A kedd reggel megjelent szingapúri statisztika máris a vártnál nagyobb gazdasági összeomlásról tanúskodik. Az elemzők által becsült 37,4%-os csökkenéssel szemben 41,2%-kal zuhant Szingapúr GDP-je a második negyedévben az előző negyedévhez képest, ezzel az ország technikai recesszióba süllyedt.

A gazdasági összeomlás világszerte elsősorban a járvány miatti korlátozások eredménye. Az elemzők szerint a második negyedév zuhanása után már látszanak pozitív jelek elsősorban azokban az országokban ahol eddig példátlan gazdaság élénkítő csomagokat vezettek be a kormányok. Ezek eredményét azonban csak hosszabb távon értékelhetjük érdemben.

Mit tehetnek a gazdaság szereplői? A váratlan eseményekre való felkészülés, a folyamatok megfelelő kialakítása és tervezése mind hozzájárul a vállalkozások biztonságosabbá tételéhez, a termelés fenntartásához és a munkaerő tovább foglalkoztatásához. Készüljön fel Ön is, segítünk a tervezésben!

AJÁNLÁS AZ ÚJBÓLI MUNKAHELYI MUNKAVÉGZÉS MEGKEZDÉSÉHEZ

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)  ajánlásokat fogalmazott meg a munkahelyeknek a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. A megszokottnál gyakrabban kell például takarítani , szellőztetni , és fertőtleníteni a számítógépeket .

https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/646-ajanlas-az-ujboli-munkahelyi-munkavegzes-megkezdesehez

UNIÓS IRÁNYMUTATÁS – COVID19: VISSZATÉRÉS A MUNKAHELYRE 2.

A COVID19-világjárvány az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a társadalmaknak és a vállalkozásoknak szembe kell nézniük. E kihívás leküzdése csak akkor lehetséges, ha együtt dolgozunk a betegség terjedésének megállításán, és biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítunk mind az otthoni távmunkázók, mind a szokásos munkahelyükre visszatérők számára.

A munkavállalók bevonása

Az, hogy a munkavállalók és képviselőik részt vegyenek a munkahelyi egészség és biztonság kezelésében, nemcsak a siker egyik alapfeltétele, hanem egyben jogi kötelezettség is, még akkor is, ha a munkavállalók, valamint a lakosság körében magas szintű bizonytalanság és szorongás.

Fontos a munkavállalók bevonása a kockázatok értékelésébe és a válaszlépések kidolgozásába.

Biztosítani kell, hogy a kölcsönzött munkavállalók és a vállalkozók ugyanazokhoz az információkhoz férjenek hozzá, mint a közvetlen alkalmazottak.

A betegségen átesett munkavállalókról való gondoskodás

Azok a személyek, akik súlyosan megbetegedtek, azután is különös figyelmet igényelhetnek, hogy munkavégzésre alkalmasnak nyilvánították őket.

Előfordulhat, hogy az ilyen munkavállalók munkavégzését a helyzethez kell alakítani, és szabadságra lehet szükségük az elrendelt fizioterápia miatt. Azok a munkavállalók, akiket az intenzív osztályon kellett kezelni, sajátos kihívásokkal küzdhetnek. A munkába való visszatérésük módjáról és időzítéséről a munkavállaló orvosának, valamint adott esetben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell tanácsot adnia:

  • Izomgyengeség. Ez annál súlyosabb lehet, minél hosszabb időt töltött valaki az intenzív osztályon. A csökkent izomkapacitás például légzőszervi panaszokban is megmutatkozhat.
  • Memória- és koncentrációs zavarok. Ezek a panaszok gyakran csak idővel alakulnak ki. Miután az érintett újra munkába állt, gyakran nem ismerik fel a tüneteket. A munkahelyen megfigyelhető tünetek közé tartoznak a memória- és koncentrációs zavarok, a feladatok kielégítő ellátása terén mutatkozó nehézségek, valamint a rosszabb problémamegoldó készségek. Ennélfogva fontos ezekre odafigyelni, ha tudjuk, hogy valakit az intenzív osztályon kezeltek.
  • A kezelés és a munkába állás közötti hosszú idő. Az intenzív osztályra kerülő betegek negyedénél vagy harmadánál problémák alakulhatnak ki kortól függetlenül. A betegek nagyjából felének egy évre van szüksége, mielőtt újra munkába állhatna, és előfordulhat, hogy egyharmaduk sosem tér vissza.

A kérdéseket érzékenyen kell kezelni, és tiszteletben kell tartani a munkavállalók magánélethez és titoktartáshoz fűződő jogát.

Tervezés és ismeretszerzés a jövővel kapcsolatban

Ahhoz hasonlóan, ahogyan egyes országok bizonyos ágazatokban korlátozták legelőször a munkát – általában először az oktatást, a szabadidős tevékenységeket és a szórakoztatóipart, végül pedig az ipart és az építőipart függesztették fel –, az intézkedések lazítását követően a munkába való visszatérés is hasonló ütemű lehet, csak fordított sorrendben.

A vállalkozások készíthetnek olyan ellenőrző listát, amelynek a segítségével felkészülhetnek az ilyen jellegű jövőbeli eseményekre.

Azok a vállalkozások, amelyek első alkalommal használták a távmunkát, fontolóra vehetik, hogy azt korszerű, hosszú távú munkamódszerként is bevezessék. A Covid19-világjárvány keretében szerzett tapasztalatok beépíthetők távmunka-szabályzatok vagy -eljárások kidolgozásába, illetve a meglévő szabályzatok átdolgozásába.

A Covid19-járvánnyal kapcsolatban nyomasztóan sok információ láthat napvilágot, és nehéz lehet különbséget tenni a megbízható és pontos, valamint a homályos és félrevezető adatok között. Mindig ellenőrizze, hogy az információk eredeti forrása elismert és minősített szolgáltató-e.

Forrás: EU Osha

UNIÓS IRÁNYMUTATÁS – COVID19: VISSZATÉRÉS A MUNKAHELYRE 1.

Az Európai Unió munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kormányügynöksége (EU-OSHA) iránymutatásokat fogalmazott meg, hogy segítséget nyújtsanak a munkáltatók és a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében egy olyan munkakörnyezetben, amely jelentősen megváltozott a COVID19-világjárvány miatt.

A munka világára súlyos hatással van a válság, így a társadalom valamennyi szegmensének – közöttük a vállalkozásoknak, a munkáltatóknak és a szociális partnereknek – ki kell venniük a részüket a munkavállalók, a családjuk és a társadalom egésze védelméből.

Kockázatértékelés és megfelelő intézkedések

  • A Covid19-nek való kitettség minimalizálása
    Értékelni kell a kockázatokat, és ellenőrző intézkedéseket kell bevezetni, melyek megszüntetik a kockázatot. Ha ez nem lehetséges, minimalizálják a munkavállalók kitettségét. Kezdje kollektív intézkedésekkel, és szükség esetén egészítse ki azokat egyedi intézkedésekkel, például egyéni védőeszközökkel.
  • A munka újrakezdése a bezárási időszakot követően
    Ha munkahelye a Covid19-hez kapcsolódó okok miatt bizonyos időre bezárt, készítsen olyan tervet a munka újrakezdésére, amely figyelembe veszi az egészségvédelmet és a biztonságot.
    • Aktualizálja kockázatértékelését.
    • Alakítsa át a munkahely elrendezését és a munkaszervezést úgy, hogy csökkenjen a Covid19 terjedésének esélye.
    • Foglalkozás-egészségügyi szolgálattal vitassák meg közösen a tervet.
    • Fordítson különös figyelmet a magas kockázati csoportba tartozó munkavállalókra (idősebb személyek és a krónikus betegségben szenvedők, valamint a várandós munkavállalók).
    • Vegye fontolóra azon munkavállalók támogatását, akik szorongástól vagy stressztől szenvedhetnek.
    • Azoknak a munkavállalóknak, akik visszatérnek a munkahelyre, nagy valószínűséggel aggályaik lehetnek, különösen a fertőzésveszéllyel kapcsolatban. Ezek az aggodalmak akár stresszhez vagy mentális egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Lássa el a munkavállalókat információkkal a támogatás és tanácsadás nyilvánosan elérhető forrásairól.
    • A munkavállalókat aggaszthatja a munkahelyi megfertőződés fokozott veszélye, és előfordulhat, hogy nem akarnak visszatérni. Fontos, hogy megértsük az aggályaikat.
  • A távollétek magas arányának kezelése
    Előfordulhat, hogy számos munkavállalója kiesik a munkából a Covid19 miatt.
    • Bár a rendelkezésre álló munkavállalóknak rugalmasnak kell lenniük, fontos, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amely veszélyezteti az egészségüket vagy a biztonságukat. A lehető legkevesebb többletmunkát hárítsa rájuk.
    • Mérlegelje, hogy a személyzetnek szüksége van-e további képzésre és támogatásra, és biztosítsa, hogy minden munkavállaló képes legyen ellátni a számára kijelölt feladatot.
    • Képezze át a rendelkezésre álló munkavállalókat az alapvető funkciók ellátására, hogy a munkahely akkor is működhessen, ha fontos szerepet betöltő munkavállalók hiányoznak.
    • Ha ideiglenes személyzetet alkalmaz, fontos tájékoztatni őket a munkahelyi kockázatokról, és szükség esetén képzést biztosítani számukra.
  • Az otthonról dolgozó munkavállalók kezelése
    A munkavállalókat a legtöbb tagállamban meghozott intézkedések keretében arra kötelezik, hogy dolgozzanak otthonról. Sok munkavállaló most először végez távmunkát, és a munkakörnyezetük valószínűleg sok szempontból kevésbé jól felszerelt, mint a munkahelyük.
    Az alábbi javaslatokkal minimalizálhatók a kockázatok az otthoni munkavégzésnél:
    • Végezzen kockázatértékelést a távmunkát végző személyekkel.
    • Engedélyezze a munkavállalóknak, hogy ideiglenesen hazavigyék magukkal azokat a felszereléseket, amelyeket a munkahelyen használnak.
    • Nyújtson iránymutatást a megfelelő otthoni munkaállomás kialakításáról.
    • Ösztönözze a munkavállalókat arra, hogy rendszeresen szünetet tartsanak, felálljanak, megmozgassák a tagjaikat, és kinyújtózzanak.
    • Nyújtson támogatást a távmunkát végzők számára az informatikai berendezések és szoftverek használatában.
    • Biztosítsa, hogy megfelelő legyen a kommunikáció, az otthonról dolgozókhoz is eljussanak az információk (online csevegések vagy „virtuális kávézások”).
    • Ne becsülje alá annak kockázatát, hogy a munkavállalók elszigetelve és nyomás alatt érzik magukat, ami támogatás hiányában mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.
    • A dolgozók különböző élethelyzetei miatt a vezetőknek rugalmasan kell hozzáállniuk a munkaidőhöz és a személyzet termelékenységéhez, és tudatosítaniuk kell a munkavállalókban, hogy megértik őket és alkalmazkodnak a helyzethez.
    • Segítse a munkavállalókat a munka és a szabadidő közötti egészséges határvonalak meghúzásában azáltal, hogy egyértelműen közli, mikor kell dolgozniuk és rendelkezésre állniuk.

Forrás: EU-Osha