Az influenza pandémia Magyarországon

Magyarországon az influenza rendszeresen előforduló fertőző betegség, melyet az influenza vírusok okoznak. Emellett a téli hónapokban számos egyéb vírus is okoz légúti tünetegyüttest, köztük az RSV, adenovírusok, rhinovírusok és a humán coronavírusok is. Ezeket összefoglalóan influenza szerű megbetegedéseknek nevezzük. Az influenza vírusok rendszeresen kisebb-nagyobb járványokat idéznek elő főleg a téli hónapokban. Majdnem
minden évben megjelennek új, az előző években előfordulóktól kismértékben különböző influenza vírusok, amelyek a fogékony személyeket képesek megbetegíteni. Ezt nevezzük szezonális influenzának.

A pandémiás influenza ettől különbözik. Az influenza pandémia ugyanis egy teljesen új influenza A vírus terjedésének a következménye, amelyre jellemző, hogy nem kismértékben, hanem lényegesen különbözik a korábban előforduló influenza vírusoktól.


Éppen ezért az új vírusfertőzéssel szemben mindenki fogékonnyá válik. Világjárvány akkor alakul ki, amikor egy új influenza vírus képes lesz emberről emberre gyorsan és tartósan terjedni. A koronavírusok egyes típusai hasonlóan az influenza A egyes típusaihoz, állatok betegítenek meg. Az állatról emberre terjedést zoonózisnak nevezzük. előfordulhat mutáció
következtében, hogy a kezdetben csak állatról emberre terjedő vírusban új tulajdonságok alakulnak ki, amik által képes lesz már emberről emberre is fertőzni. Így a koronavírusok esetében is megjelenhet egy olyan új vírus, mellyel szemben a teljes lakosság fogékony.


A körülmények ma is adottak egy új, pandémiás potenciállal rendelkező vírus kialakulására. Egy bekövetkező világjárvány nemcsak az egészségügy, hanem a nemzetgazdaság valamennyi egyéb szektorára is súlyos hatásokat tud gyakorolni.

A pandémiára való felkészülés azon alapul, hogy megfelelő tervezéssel, és összehangolt hatékony intézkedésekkel várhatóan megfékezhető a világjárvány, és jelentősen csökkenthetők a káros következmények mind egészségügyi, mind pedig gazdasági és infrastrukturális vonatkozásban.

Vállalkozás pandémia idején

A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a működés, termelés, szolgáltatás folyamatos biztosítása. A szervezetnek a változó környezethez történő alkalmazkodása során alapvető feladata az üzemfolytonosságot veszélyeztető tényezők feltárása, a negatív hatások minél teljesebb körben történő kivédése, és a gazdasági károk minimalizálása. Vállalkozásunk szeretné felhívni a gazdálkodó szervezetek vezetőinek a figyelmét arra, hogy egy pandémia kapcsán kialakuló helyzet várhatóan túllépi a krízishelyzetek kezelésére vonatkozó, valamint az üzletfolytonossági tervezésük jelenlegi kereteit, éppen ezért további részletes tervezést igényel.

A Safety and More elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodó szervezetek számára egy esetleges világjárványra történő felkészülésben, rávilágítson a szervezet által mérlegelendő kérdések széles körére a pandémia során, illetve azt követően, továbbá eszközként szolgáljon a gazdálkodó szervezet pandémiás tervének elkészítésében.
A tervezés során az alapvető cél a nemzetgazdaság működéséhez szükséges kritikus hazai termelő kapacitás és szolgáltatásrendszer fenntartása pandémia idején.

Pandémiás terv – ütemezett kríziskezelés

Abban már nincs semmi új információ, hogy egy pandémia nemcsak a mindennapjainkat rendezi át, de a gazdaságra is jelentős hatással bír. A pandémiás terv elsődleges célja, hogy az adott szervezet a járvány idején is zavartalanul és folyamatosan tudja végezni tevékenységét. 

A pandémia azt a járványt jelenti, amely nagy területre, több kontinensre kiterjed. A gazdálkodó szervezetek szempontjából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerőhiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható napi munkafolyamatokat. Ahhoz, hogy egy világjárvány esetén is folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, előre fel kell készülni, összehangolt cselekvési tervet kell készíteni. 

A legnehezebb feladat a tervezés során annak megbecslése, hogy mennyi ideig tarthat a járvány, mennyi munkavállalót érinthet. A hatósági intézkedések szintén előre meghatározott lépések mentén, pandémiás terv alapján történnek. 

A WHO és a hazai pandémiás tervek alapján javasolt, hogy minimálisan 10-15 hetes időszakra vonatkozóan tervezzünk. 

A pandémiás tervezés fontossága

A gazdálkodó szervezetek szempontbójából a pandémia egy hirtelen fellépő, elhúzódó munkaerő hiánnyal járó esemény, amely veszélyezteti a kiszámítható, napi munkavégzést: a folyamatos termelést, a szolgáltatást és az ügyintézést. Ahhoz, hogy pandémia idején folytatni lehessen a kulcsfontosságú tevékenységeket, és biztosítani az ehhez szükséges erőforrásokat, összehangolt cselekvési terv szükséges.

A pandémia abban különbözik az egyéb nem járványügyi, ám ugyancsak tervezést igénylő nem várt eseményektől, hogy azoknál időben jobban elhúzódó, és összességében súlyosabb következményekkel járó krízisre kell számítani. A munkahelyi hiányzások mértéke és a hatás súlyossága függ a szervezet nagyságától, a munkavégzés típusától és a munkaerő összetételétől. A szervezet átvilágítása és önértékelése ezért a pandémiára való felkészülés fontos alapfeltétele.

Egy világ járvány következményei – Elkerülhető lett volna?

A következő hetek világszerte a második negyedéves GDP-adatok bűvöletében telnek majd, várhatóan folyamatosan jönnek a rosszabbnál rosszabb statisztikák a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól. A kedd reggel megjelent szingapúri statisztika máris a vártnál nagyobb gazdasági összeomlásról tanúskodik. Az elemzők által becsült 37,4%-os csökkenéssel szemben 41,2%-kal zuhant Szingapúr GDP-je a második negyedévben az előző negyedévhez képest, ezzel az ország technikai recesszióba süllyedt.

A gazdasági összeomlás világszerte elsősorban a járvány miatti korlátozások eredménye. Az elemzők szerint a második negyedév zuhanása után már látszanak pozitív jelek elsősorban azokban az országokban ahol eddig példátlan gazdaság élénkítő csomagokat vezettek be a kormányok. Ezek eredményét azonban csak hosszabb távon értékelhetjük érdemben.

Mit tehetnek a gazdaság szereplői? A váratlan eseményekre való felkészülés, a folyamatok megfelelő kialakítása és tervezése mind hozzájárul a vállalkozások biztonságosabbá tételéhez, a termelés fenntartásához és a munkaerő tovább foglalkoztatásához. Készüljön fel Ön is, segítünk a tervezésben!

A pandémiás tervek alapvető tartalmi követelményei

Mit célszerű tartalmaznia a pandémiás tervnek:

Határozzuk meg a felelősségi köröket. Kinek milyen jogosultsága van, miről dönthet a krízishelyzetben. Ki az, aki ellátja a járványügyi feladatokat, figyeli és összegyűjti az aktuális információkat, hatósági intézkedéseket, kapcsolatot tart a beszállítókkal, partnerekkel, szakmai szervezetekkel. Ez a felelős lesz az is, aki értesíti a munkatársakat az aktuális intézkedésekről.

  • Fel kell tárni a gazdálkodó szervezet működésének sérülékeny, kritikus pontjait és a folyamatos működést veszélyeztető tényezőket.
  • Meg kell becsülni a részleges vagy teljes működéskiesés következményeit rövid, közép és hosszú távon is. Érdemes üzleti terveket készíteni a feltételezett eshetőségekre.
  • Azonosítani kell azokat a munkaköröket, ahol a leginkább kitett a fertőzésveszélynek a munkavállaló.
  • Meg kell határozni azt a létszámot, ami a minimálisan fenntartható működéshez szükséges.

UNIÓS IRÁNYMUTATÁS – COVID19: VISSZATÉRÉS A MUNKAHELYRE 1.

Az Európai Unió munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kormányügynöksége (EU-OSHA) iránymutatásokat fogalmazott meg, hogy segítséget nyújtsanak a munkáltatók és a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében egy olyan munkakörnyezetben, amely jelentősen megváltozott a COVID19-világjárvány miatt.

A munka világára súlyos hatással van a válság, így a társadalom valamennyi szegmensének – közöttük a vállalkozásoknak, a munkáltatóknak és a szociális partnereknek – ki kell venniük a részüket a munkavállalók, a családjuk és a társadalom egésze védelméből.

Kockázatértékelés és megfelelő intézkedések

  • A Covid19-nek való kitettség minimalizálása
    Értékelni kell a kockázatokat, és ellenőrző intézkedéseket kell bevezetni, melyek megszüntetik a kockázatot. Ha ez nem lehetséges, minimalizálják a munkavállalók kitettségét. Kezdje kollektív intézkedésekkel, és szükség esetén egészítse ki azokat egyedi intézkedésekkel, például egyéni védőeszközökkel.
  • A munka újrakezdése a bezárási időszakot követően
    Ha munkahelye a Covid19-hez kapcsolódó okok miatt bizonyos időre bezárt, készítsen olyan tervet a munka újrakezdésére, amely figyelembe veszi az egészségvédelmet és a biztonságot.
    • Aktualizálja kockázatértékelését.
    • Alakítsa át a munkahely elrendezését és a munkaszervezést úgy, hogy csökkenjen a Covid19 terjedésének esélye.
    • Foglalkozás-egészségügyi szolgálattal vitassák meg közösen a tervet.
    • Fordítson különös figyelmet a magas kockázati csoportba tartozó munkavállalókra (idősebb személyek és a krónikus betegségben szenvedők, valamint a várandós munkavállalók).
    • Vegye fontolóra azon munkavállalók támogatását, akik szorongástól vagy stressztől szenvedhetnek.
    • Azoknak a munkavállalóknak, akik visszatérnek a munkahelyre, nagy valószínűséggel aggályaik lehetnek, különösen a fertőzésveszéllyel kapcsolatban. Ezek az aggodalmak akár stresszhez vagy mentális egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Lássa el a munkavállalókat információkkal a támogatás és tanácsadás nyilvánosan elérhető forrásairól.
    • A munkavállalókat aggaszthatja a munkahelyi megfertőződés fokozott veszélye, és előfordulhat, hogy nem akarnak visszatérni. Fontos, hogy megértsük az aggályaikat.
  • A távollétek magas arányának kezelése
    Előfordulhat, hogy számos munkavállalója kiesik a munkából a Covid19 miatt.
    • Bár a rendelkezésre álló munkavállalóknak rugalmasnak kell lenniük, fontos, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amely veszélyezteti az egészségüket vagy a biztonságukat. A lehető legkevesebb többletmunkát hárítsa rájuk.
    • Mérlegelje, hogy a személyzetnek szüksége van-e további képzésre és támogatásra, és biztosítsa, hogy minden munkavállaló képes legyen ellátni a számára kijelölt feladatot.
    • Képezze át a rendelkezésre álló munkavállalókat az alapvető funkciók ellátására, hogy a munkahely akkor is működhessen, ha fontos szerepet betöltő munkavállalók hiányoznak.
    • Ha ideiglenes személyzetet alkalmaz, fontos tájékoztatni őket a munkahelyi kockázatokról, és szükség esetén képzést biztosítani számukra.
  • Az otthonról dolgozó munkavállalók kezelése
    A munkavállalókat a legtöbb tagállamban meghozott intézkedések keretében arra kötelezik, hogy dolgozzanak otthonról. Sok munkavállaló most először végez távmunkát, és a munkakörnyezetük valószínűleg sok szempontból kevésbé jól felszerelt, mint a munkahelyük.
    Az alábbi javaslatokkal minimalizálhatók a kockázatok az otthoni munkavégzésnél:
    • Végezzen kockázatértékelést a távmunkát végző személyekkel.
    • Engedélyezze a munkavállalóknak, hogy ideiglenesen hazavigyék magukkal azokat a felszereléseket, amelyeket a munkahelyen használnak.
    • Nyújtson iránymutatást a megfelelő otthoni munkaállomás kialakításáról.
    • Ösztönözze a munkavállalókat arra, hogy rendszeresen szünetet tartsanak, felálljanak, megmozgassák a tagjaikat, és kinyújtózzanak.
    • Nyújtson támogatást a távmunkát végzők számára az informatikai berendezések és szoftverek használatában.
    • Biztosítsa, hogy megfelelő legyen a kommunikáció, az otthonról dolgozókhoz is eljussanak az információk (online csevegések vagy „virtuális kávézások”).
    • Ne becsülje alá annak kockázatát, hogy a munkavállalók elszigetelve és nyomás alatt érzik magukat, ami támogatás hiányában mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.
    • A dolgozók különböző élethelyzetei miatt a vezetőknek rugalmasan kell hozzáállniuk a munkaidőhöz és a személyzet termelékenységéhez, és tudatosítaniuk kell a munkavállalókban, hogy megértik őket és alkalmazkodnak a helyzethez.
    • Segítse a munkavállalókat a munka és a szabadidő közötti egészséges határvonalak meghúzásában azáltal, hogy egyértelműen közli, mikor kell dolgozniuk és rendelkezésre állniuk.

Forrás: EU-Osha