Óvodák, iskolák, oktatási központok tűzvédelme

A nevelési-oktatási intézményében a tűzvédelmet a tűzvédelmi törvény és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg.

I. Az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának elkészíttetése tűzvédelmi szakemberrel, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelően évenkénti aktualizálni szükséges.

A Szabályzat kötelező tartalmi elemei:

  1. a munkáltató és a munkát végzők tűzvédelmi kötelezettségei,
  2. a munkavégzéssel kapcsolatos tűzvédelmi szabályok,
  3. magatartási szabályok tűz megelőzésére, tűzoltásra, menekülésre-mentésre,
  4. kiürítés-számítás veszély esetén az épület gyors elhagyásának biztosításához,
  5. menekülési terv,
  6. a kiürítési útvonalat tartalmazó helyszínrajzok,
  7. a menekülési utak biztosításának szabályai,
  8. a helyiségek használatának előírásai,
  9. a tárolás szabályai,
  10. az épület és a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása,
  11. a tűzvédelmi eszközök, ellenőrzések nyilvántartásai.
II. Tűzvédelmi oktatás biztosítása
  1. aktualizált tananyag készíttetése szakemberrel,
  2. oktatás megtartása, az oktatási napló hitelesítése.
III. Tűzriadó gyakorlat tartása a munkavállalók és gyermekek, tanulók számára

Évente egy alkalommal tűzriadó gyakorlatot kell tartani, amelyet jegyzőkönyvben is szükséges dokumentálni, s ezt a többi tűzvédelmi irattal együtt kell tárolni.

IV. A menekülési útvonalak biztosítása

  1. menekülést segítő táblák, biztonsági jelek kihelyezése (pl. kijárat, menekülési útvonaljelző tábla, dohányzást tiltó tábla stb.),
  2. a közlekedési útvonalak, kijáratok állandó szabadon tartása.
V. Tűzoltó készülékek felszerelése, karbantartásuk elvégzése:

Szintenként és a jogszabályban előírt helyiségekbe tűzoltó készülékek felszerelése, szakember által történő karbantartása (évenként alap-, 5 évenként közép-, 10 évenként teljes karbantartása).

Kiürítési és menekülési utak kijelölése és szabadon tartása

A társasház tűzvédelmi felelősének ügyelnie kell, hogy a közlekedő folyosókon ne történjen tárolás, a menekülést akadályozó szerkezetek (rácsok, függönyök) ne kerüljenek beépítésre. Amennyiben ilyesmit tapasztal, feltétlenül jeleznie kell azt a lakónak és felszólítani az állapot megszüntetésére.

Safety and More – Társasházak tűzvédelme

Menekülési utat kulccsal lezárni csak abban az esetben szabad, ha minden lakónak van az ajtóhoz saját kulcsa, vagy vész esetén használható kulcsdoboz kerül az ajtó mellé elhelyezésre. Ha az épületben füstmentes lépcsőház került kialakításra, akkor minden, a lépcsőházba nyíló ajtónak automatikusan csukódónak kell lennie, és ezt a képességét rendszeresen ellenőrizni is kell.

Rendben van az óvodák és bölcsődék tűzvédelme?

Közintézményekben állandó probléma a tűzoltó készülékek szabályos készenlétben tartása, a karbantartások ütemezett elvégzése. Sokszor a falon túl magasra, nem ritkán az öltözőszekrények fölé helyezik a készülékeket, ahonnan az óvónőknek/gondozónőknek szükség esetén esélyük sincs levenni. Így az elhelyezett készülék használhatósága baj esetén kétséges. Léteznek olyan műszaki megoldások (tűzoltó készülék szekrények), amik alacsony magasságban is kellő védelmet nyújtanak az illetéktelen hozzáférés ellen.

A tűzoltó készüléket jelző tűzvédelmi jel megfelelő módú elhelyezéséről, a karbantartásról, és a negyedéves üzemeltetői ellenőrzésről sem érdemes megfeledkezni. A karbantartás hiánya 10-30 ezer forintig terjedő, a tűzvédelmi jel hiánya, nem megfelelő elhelyezése, valamint az üzemeltetői ellenőrzés és annak dokumentálásának elmaradása 20-60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható. Ha az előírt tűzoltó készülék nincs is készenlétben tartva, 20-50 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.

Visszatérő probléma az öltözőszekrényekkel és dekorációkkal telerakott folyosók kérdése. Az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbb probléma a menekülési utakkal van. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerint épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le (néhány kivételtől eltekintve). A menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése 20-500 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság jár, melynek kiszabása kötelező.

Óvodák és bölcsődék tűzvédelmi kötelezettségei

Munkavállalók tűzvédelmi oktatása

Az 1996. évi XXXI. törvény szerint a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

Az oktatás elmaradása esetén a tűzvédelmi hatóság a munkavállalót eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkáltatóra 30 ezertől 1,5 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

A szeptemberi kezdésnél különösen oda kell figyelni a bölcsődékben és óvodában, hogy az új munkatársak oktatása megtörténjen még a munkavégzés kezdete előtt.

Tűzvédelmi szakember foglalkoztatása

A gazdálkodó szervezeteknél legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni akkor, ha menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik. 100 fő fölötti létszám esetén felsőszintű tűzvédelmi szakképesítés szükséges. A bölcsődék, óvodák gyermekei, valamint az általános iskolába járók 10 éves korig menekülésben korlátozott személynek minősülnek.

Ha az üzemeltető nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja, 50-500 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező a tűzvédelmi hatóságnak.

A ténylegesen foglalkoztatott tűzvédelmi szakember a záloga, hogy minden tűzvédelmi szabályt betartsanak, és ezzel az óvodák és bölcsődék ne csak a tűzvédelmi bírságot előzzék meg, hanem azt is, hogy rájuk bízott gyermekek épségben kerüljenek vissza a szüleikhez.

TŰZRIADÓ TERV – szükségem van rá?

Amennyiben Ön Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezett, akkor annak mellékleteként valószínűsíthető, hogy Tűzriadó Tervet köteles készíttetni.

Milyen esetekben van szüksége tűzriadó tervre:

Ön által bérelt, vagy használt épületrészre, épületre, ha az

  • menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál,
  • oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
  • tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy
  • 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik,
  • olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
  • 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.

Tárolási szabályok a társasházban

A folyosó, illetve lépcsőház a társasház közös tulajdonú területe! Önkényes kisajátítása szabálytalan. Tűzvédelmi szempontból ezek menekülési útvonalnak minősülnek, így bizonyos kivételektől eltekintve tilos a tárolás. Tűz esetén fontos, hogy mindenki minél gyorsabban és egyszerűbben el tudja hagyni az épületet. A szabálytalan tárolási szokások nem csak a menekülésben akadályozhatják a lakókat, hanem a tűz terjedését is sokban elősegíthetik. A füstben úszó lépcsőházban a sikeres menekülésre a tűzoltók segítsége nélkül kevés esély van.

Tűzoltó készülékek elhelyezése Társasházban

A lakóépületek közös területein csak meghatározott esetekben kötelező a tűzoltó készülékek elhelyezése. Ilyen pl.: a kazánház, valamint a liftgépház. A tulajdonosok dönthetnek arról, hogy a lépcsőházban akár minden emeletre is rakjanak tűzoltó készüléket (bár nem kötelező), ennek viszont csak abban az esetben van értelme, ha a hozzáférése könnyen biztosított a felhasználók számára. Az úgynevezett tűzoltó szekrényekben való elhelyezésnek vagyonvédelmi funkciója kevésbé van, ez az esetleges lopást nem akadályozza meg, viszont a hozzáférést lassítja, akadályozza.

A tűzoltó készülékek a kezdődő tüzek oltására alkalmasak!

Mivel minden másodperc számít, fontos, hogy ezek a készülékek kéznél legyenek. Javasolt az egyes lakásokban, jól hozzáférhető helyen, rögzítve egy porral oltó tűzoltó készüléket elhelyezni, ennek oltóanyaga ideális lakástüzek esetén. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy a lakásában  tűzoltó készüléket helyez el, ne feledkezzen meg az éves karbantartásáról sem, amit az erre hivatott cég végezhet el.

Dohányzás a Társasház területén

Alapszabály, hogy az égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Sok tragédia okozója az ágyban dohányzás, és számtalan tüzet okoz erkélyen landolt cigarettacsikk is. Lakásban alapvetően nem tiltott a dohányzás.

A társasház folyosóján, a lépcsőházban mindenképpen meg kell tiltani a dohányzást, ha ott beépített tűzjelző berendezés érzékelőit helyezték el, hiszen a cigarettafüst téves jelzést eredményezhet.

A társasházi törvény úgy rendelkezik, hogy a házirend – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

A tűzmegelőzés fontossága

Magyarországon évente 6-7 ezer lakóházban, ingatlanban történik tűzeset. Ezek során a tűz okozta égés, fulladás miatt több mint 100-an veszítik életüket egy év leforgása alatt. Ezeknek a káreseteknek a jelentős része elkerülhető lenne az alapvető tűzvédelmi szabályok betartásával. Fontos, hogy tisztában legyünk a kockázatok mértékével, megismerjük a tűz elleni védekezés alapelveit, és tudjuk, mit kell tenni, ha mégis bekövetkezik a legrosszabb.

Ezért fontos a felkészült hozzáállás, terveztesse meg ön is a holnap biztonságát!